Jeles napok

régi és új hagyományok kisgyermekes családoknak

Jeles napok

Minden évszaknak megvan a maga szépsége, minden hónapban vannak jeles vagy különleges napok. A jeles napokra, ünnepre lehet készülni dekorációval, énekkel, tánccal, mondókával vagy csak egyszerűen beszélgetni róla. Sokszor a dekoráció egyben játékeszköz is. A játékról pedig tudjuk, hogy a gyerekek veszik a legkomolyabban. Az alkotás gyönyörködtet, a gyerekek finommotorikus készsége fejlődik és a nagyi vagy apa is örül neki, ha meglátja vagy ajándékba kapja. Alkotni, játszani, mondókázni akkor is jó, ha rossz az idő vagy beteg a gyerek és otthon vagytok. Otthon is lehet követni az újdonságokat, ha nem jártok épp bölcsibe. El lehet készíteni, meg lehet mutatni, hogy sikerült, de újabb ötleteket is lehet adni nekünk, másoknak.

Január

“Január jégpáncélt szorít az utakra,

északi szeleknek dudáját fuvatja.

Kéményünkben éjjel zúgnak, marakodnak,

jégcsap-sárkányfogak harapják a holdat.”

(Simon Emil: Hónapok)

Jeles napok, világnapok

január 1.: Újév napja. Újév reggelén a férfiak köszönteni mentek a rokonokhoz, de az asszonyok ekkor nem léphettek ki a házból, mert január 1-jén asszonnyal találkozni szerencsétlen esztendőt jelent.
Azt is jól meg kell gondolni, hogy mit teszünk először újév napján, mert jó eséllyel gyakran tesszük majd ugyanezt egész évben. 
január 6.: Vízkereszt napja. Ráerősítő a téljóslásban: ha ezen a napon az eresz csurog (olvad), akkor hosszú lesz a tél, ám, ha a hó esik, akkor korán kitavaszodik. Sokára jön viszont el a tavasz, ha Vízkeresztkor fagy. E nap száraz időjárása azt ígéri: zivataros lesz a nyár. Az eső ellenben azt jelzi: csapadékos lesz a tavasz is. Régen leginkább annak örültek, ha Vízkereszt napján fújt a szél, az jó termőidőt, szerencsés évet jövendölt.
január 17.: TÉLI SZENT ANTAL napja. A beteg emberek, állatok védőszentje volt.
január 18.: A mondás szerint „Piroska napján, ha fagy, negyven napig el nem hagy” (a fagy).
január 20.: Fábián és Sebestyén napja. A hagyomány szerint ez az első tavaszébresztő nap. Ekkortájt kezdenek a fák nedvet szívni.
január 21.: Ágnes napja. A régiek megfigyelése szerint, ha ezen a napon derült az idő, akkor jó termés lesz az évben. E napon böjtölve, és néhány egyéb előírást követve a lányok megálmodhatják jövendőbelijüket. (Szent Ágnes)
január 22.: A szőlősgazdák egyik védőszentjének napja. „Ha megcsordul Vince, tele lesz a pince” illetve „Hogyha fénylik Vince, megtelik a pince” – ha meg nem csepereg, nem lesz elég bor. A hagyomány szerint ezen a napon “Vince-vesszőt” metszenek, és nótaszóval vonulnak haza a dombról. A szőlővesszőket a meleg szobába öblös szájú üvegbe helyezik. Ha ezek kihajtanak, akkor nem fognak elfagyni a szőlőszemek. Vince időjárását mindenütt figyelemmel kísérték a szőlősgazdák.
január 25.: PÁLFORDULÓ napja. Negyvenes napnak számít. Azt tartják, az aznapihoz hasonló időjárás lesz a következő negyven napig. Ha az ember meglátja az árnyékát, hosszú télre kell számítani. Az állatok is jelezték e napon az időt. A medve ugyanis, ha e napon kijön a barlangjából, jó idő lesz. Általános hiedelem szerint Pál fordulásakor a tél ellenkezőjére fordul, vagy jégtörő, vagy jégcsináló lesz.

x

Ez a weboldal cookie-kat használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújtsuk Önnek. A cookie-adatok a böngészőben tárolódnak, és olyan funkciókat látnak el, amelyek segítenek nekünk annak megismerésében, hogy melyek a webhelyünk látogatóink számára leghasznosabb részei.

Elfogadom Elutasítom Adatvédelmi központ